RHEDA PÁL (1596-1619)
Az erdélyi fejedelemség fennhatósága alá tartozó, gazdag mezőváros, Debrecen a XVII. század elejére a Tiszántúl egyik meghatározó szellemi központjává vált. Lakossága egyöntetűen a Melius Juhász Péter által még a XVI. század közepén felépített helvét irányú református egyház követőjévé vált. E tanoknak elterjedésében és megszilárdulásában jelentős szerepe volt a Huszár Gál által 1561-ben meghonosított debreceni nyomdászatnak. Alapítását követően a XVI. század második felében folyamatosan működött a cívisvárosban tipográfia.
|
|
Derecskei Ambrus bibliaértelmező beszédgyűjteménye (RMNy 895) |
Rheda Pál népszerű és jól jövedelmező alkalmi kiadványokat, kalendáriumokat is kinyomtatott (RMNy 1031) |
1596-ban Csáktornyai János hosszas betegségét, majd halálát követően vette át a nyomda irányítását Lipsiai Rheda Pál. Raphael Hoffhalter és Komlós [Lupus, Lupinus] András után ő volt a harmadik debreceni nyomdász, aki nem magyar anyanyelvű volt. Származásáról, iskolázottságáról a fennmaradt kevés számú forrás miatt nem sokat tudunk. Feltételezhetően lipcsei származású volt. Erre utal Lipsiai (latinosan Lipsensis) előneve. Deákos műveltségéről könyvei elé írt ajánlásaiból következtethetünk. Közel negyedszázados tevékenysége alatt több mint 80 nyomtatványt jelentetett meg tipográfiája. Ténykedését gyakorlatias, jól körvonalazható kiadói elgondolás jellemezte. Nyomdatermékei között műfajuk szerint egyházi-vallási, iskolai, alkalmi és világi tárgyú kiadványok találhatók.
A nyomdai munkálatok irányításán felül Rheda Pál maga is német nyelvből lefordított magyar nyelvre műveket, továbbá a szerkesztés feladatát is ellátta. Tevékenysége elején, 1596-tól elsőként alkalmazta az u és a v hangok tudatos elkülönülő jelölését az általa kibocsátott nyomtatványokban. Kiadványai ízlésesek, tipográfiailag szépen kivitelezettek, amely mesterségbeli jártasságról tanúskodik.
Halálát követően a városi tanács intézkedésének megfelelően vagyonának negyedét özvegye, a nyomdát és annak készletét pedig két fia örökölte. A testvérek megegyezését követően, 1620-tól a nyomda irányítását Rheda Péter vette át.
RHEDA PÉTER (1620-1629)
 |
Az 1582-re fölépült debreceni városházáról az 1839-40-es lebontását megelőzően készült rajz. |
Rheda Péter követte édesapjának kiadói gyakorlatát. Az egyházi-vallásos kiadványok mellett ő is jelentetett meg kalendáriumokat és szórakoztató jellegű világi tárgyú műveket. A nyomdájából kikerülő kötetek többsége főleg a református egyházi szerzőinek vitairatai, prédikációi voltak. Halála után a debreceni nyomda világi tárgyú, szórakoztató műveket nem nyomtatott.
Rheda Péter alatt a tipográfiában több olyan segéd dolgozott, akik magyarul nem értettek, ezért a szedéseket ő maga korrigálta..
Rheda Péter 1630. február 4-ét megelőzően bekövetkezett halála után a városi tanács elrendelte hagyatékának összeírását. A városnak az elhalt nyomdász tartozott, ezért a vele szemben fennálló követelés fejében a tanács az özveggyel történő elszámolást követően lefoglalta a házát és nyomdáját.
 |
Rheda Pál új beszerzésű cifrái
|
FODORIK MENYHÁRT (1631-1635(1651)
debreceni tanács a nyomda vezetését a jómódú iparos családból származó Fodorik Menyhárt deákra bízta, aki könyvárus és könyvkötő volt. Bár magasabb iskolai végzettséggel és némi nyomdászi ismerettel is rendelkezett, de azt a szakmai szintet nem érte el, amit a Rheda nyomdászcsalád képviselt. 1633-ban a cívisváros vezetése írásos szerződést kötött - a legkorábbról fennmaradt magyarországi nyomdaszerződésünk - Fodorikkal. E szerint a tipográfia 500 forintos vételár fejében a nyomdász tulajdonába került, de működését a tanács minden szempontból ellenőrizte. A nyomda ettől fogva már nem folytathatott önálló kiadói politikát. A város cenzúrajogot gyakorolt felette. A szerződés értelmében pedig a városi tanács visszaválthatta a nyomtató műhelyt, amennyiben annak tevékenységével elégedetlen lett volna.
Mivel a rekatolizáció előretörése következményeként sorra szüntek meg a hazai protestáns nyomdák, Fodorik Menyhárt tipográfiáját egyre gyakrabban vették igénybe a protestáns szerzők. 1651-ben jelent meg utoljára nevével ellátott debreceni nyomtatvány. Ezt követően tíz esztendőn át Debrecenben szünetelt a nyomtatás.
<<vissza az oldal elejére<<
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok (RMNy) - Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum, 2: 1601-1635, ed. by Borsa Gedeon and Hervay Ferenc. Budapest 1983.
BITSKEY István-D. SZABÓ Ágnes: Rheda Pál könyvkiadói programja. In. Nyomdatörténeti szimpózium. Debrecen 2011, 31-44.
BENDA Kálmán-IRINYI Károy: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961). Budapest 1961, 25-28.
V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában. Bp. 1999, 116.
