- Németújváron (Güssing, A) 1617-1619,
Johannes Korzenski, Szepesváraljai Bernhard Máté
- Pápán 1624-1632, Szepesváraljai Bernhard Máté
Batthyány Ferenc 1615-ben vette meg a bécsi Johann Fidler nyomdáját, a szükséges magyar betűket pedig Linzből szerezte be. Ezzel a vásárlással a XVI. században tevékenykedett Joannes Manlius után második alkalommal lett a Batthyányak birtokközpontja, Németújvár nyomdahely. Batthyány nyomdavásárlását örömmel fogadták a nyugat-dunántúli református egyház vezetői, akik már régóta szükségesnek tartották egy nyomda létesítését.
Batthyány németújvári nyomdája 1617-ben kezdett dolgozni, nyomdásza Korzenski volt, akinek próbanyomtatványa a közelmúltban került elő.
|
Az újonnan alapított németújvári nyomda első kiadványa (RMNy 1143B) |
Ő azonban nem sokáig vezette a nyomdát, valószínűleg meghalt, utóda Szepesváraljai Bernhard Máté lett. A nyomda tulajdonosa ugyan Batthyány volt, de a dunántúli reformátusok számára dolgozott. Már 1617- ben megjelent Pathai Istvánnak a Helvétiti relgióról szóló műve (RMNy 1143A). Szepesváraljai idejében történt a nyomdafelszerelés kibővítése, betűk öntése. Érdekes, hogy ugyanaz az (ismeretlen) betűöntő dolgozott szinte egyidőben az evangélikus Nádasdyak által pártfogolt keresztúri nyomdájában és Németújvárott a Batthyányak számára. A németújvári nyomtatványok közül többnek csak az emléke maradt fenn.
|
Latin-magyar ábécés-könyv (Pápa 1630, RMNy 1484) |
Amikor Szepesváraljai Bernhard Máté neve újra feltűnik 1624-ben, akkor már Pápán vezette ugyanezt a műhelyt. A pápai évek alatt történt, hogy a nyomda használatát Batthyány Ferenc özvegye, Lobkowitz Poppel Éva Johann Sigismund Wechelnek adta át. A tipográfusi munkát továbbra is Bernhard Máté vezette, ámbár Wechel maga is nyomdász volt, hiszen egy évtizeddel később saját nevén is jelentek meg nyomtatványok.
|
Pápa egy korabeli metszeten |
A pápai évek alatt tizenöt nyomtatvány kiadásáról van tudomásunk. Minden évben megjelentek magyar kalendáriumok, emellett egy magyar ábécéskönyv, továbbá református vitairatok, tanítások. A pápai nyomda 1632 után megszűnt, és évekig használatlanul hevert a németújvári Batthyány-várban. Ezzel azonban a dunántúli reformátusok nyomdájának története nem ért véget, mert 1637-ben Tejfalun tűnt fel ugyanez a nyomdafelszerelés, ugyanazokkal a betűkkel. A nyomdász itt már az említett Wechel János Zsigmond volt.
INICIÁLÉK
BETŰTÍPUSOK
<<vissza az oldal elejére<<
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok -- Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum, 2, 1601-1635. Szerk.: Borsa Gedeon és Hervay Ferenc. Budapest 1983 (= RMNy)
Zvara Edina: Johannes Korzenski németújvári nyomdász ismeretlen nyomtatványa 1617-ből. Pótlás az RMNy-hez. In: Magyar Könyvszemle 2011. 99-103.
V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa. In: Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979. 303-352.
