Kassán (Košice SK) 1621-1622
Gyulafehérvárott (Alba Iulia, RO) 1623-1658

Bethlen-címert ábrázoló mázas kályhacsempe a gyulafehérvári fejedelmi palotából

Bár Kassa városában már 1610-től működött az előbb Johann Fischer majd Johann Fest tulajdonában lévő tipográfia, 1621-től itt dolgozott Bethlen Gábor fejedelmi nyomdásza, Nikolaus Mollerus is. Bethlen parancsára az egykori pozsonyi katolikus érseki nyomdát szállították át 1621. tavaszán Nagyszombatból Kassára, a nyomdát kísérte az érseki nyomdász, Mollerus is. Mollerus már Kassán „őfelsége tipográfusának” nevezte magát.

Nyulas iniciálé a fejedelmi nyomda kassai korszakából: az iniciálé a pozsonyi Érseki nyomdából származott, és később a Gyulafehérvárt megjelent országgyűlési cikkelyeket díszítette

Két évig tehát, 1621-1622-ben a városnak két nyomdásza volt. Fest 1622-ben pestis áldozata lett családjával együtt. Utóda a városi nyomdász tisztében azonban nem Mollerus, aki Bethlen Gábor nyomdászaként Kassáról Gyulafehérvárra követte a fejedelmet, hanem Daniel Schultz lett.
Kassa azonban csak átmeneti állomáshely volt a nyomda számára, mert Bethlen szándéka az volt, hogy azt továbbszállítsa fejedelmi székhelyére, Gyulafehérvárra. Ez 1622. novemberében történt meg, ekkor érkezett a felszerelés Gyulafehérvárra.

Erdélyi országgyűlési cikkelyek Bethlen Gábor fejedelemsége idejéből (RMNy 1356)

Itt a XVI. század óta, amikor János Zsigmond fejedelem idejében a Hoffhalter tipográfia, majd a Lorinţ-féle cirill betűs műhely megszűnt, nem dolgozott nyomda. Az újonnan berendezett nyomda első terméke 1623. tavaszáról való, és felszerelése teljesen azonos az eredetileg Pozsonyból, majd Nagyszombatról és Kassáról ismert betűkkel és díszekkel. Mollerus valószínűleg még ebben az évben meghalt, mert az ő nevét gyulafehérvári nyomtatványokon nem találni. Ezért Kolozsvárról kellett nyomdászokat behívni, 1624-ben Válaszúti (Szilvási) András és Meszléni Márton tipográfusok nyomtatták ki a Bethlen Gábor felesége, Károlyi Zsuzsanna fölött mondott lati és magyar gyászbeszédeket.

Az erdélyi országgyűlés határozatai Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin Idejéből, 1630 (RMNy 1463)

Az erdélyi országgyűlés határozatai I. Rákóczi György fejedelemmé választása után, 1630 (RMNy 1465)

(RMNy 1306 és 1307) A nyomdát 1627-ig Meszléni vezette, majd 1628-tól kezdve a sziléziai származású Lignicei Effmurdt Jakab állt a fejedelmi nyomda élén. A kiadványokon azonban gyakran csak a Fejedelmi nyomda megnevezés szerepelt.

Erdélyi törvényes árszabás Bethlen Gábor idejéből (RMNy 1357)

Egyesített erdélyi és Rákóczi-címer a gyulafehérvári nyomda egyik 1636-os kiadványán

A Fejedelmi nyomda fő profilja részben az államigazgatással kapcsolatos kiadványok kibocsátása (magyar nyelvű országgyűlési törvénycikkek), másrészt az akadémia működéséhez szükséges tankönyvek, tudományos könyvek megjelentetése volt. Emellett elkötelezett terjesztője volt a fejedelem személye által is erőteljesen képviselt református szellemnek vallásos könyvek kibocsátása révén.

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok 2, 1601–1635. Szerk.: Borsa Gedeon és Hervay Ferenc. Budapest 1983.
( Rövidítve: RMNy)
V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka 1623-1636. In: Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1974–1975, 349-421.