A FISCHER-FEST NYOMDA:
KÖNYVNYOMTATÁS KASSÁN (1610–1622)

 

Kassán (Košice, SK), ebben a fontos felső-magyarországi városban a könyvnyomtatás 1610-től, azaz a Fischer-nyomda alapításától kezdve folyamatos (a városban az előző században átmenetileg működött már nyomda, a protestáns Huszár Gál sajtója 1560-ban).
Johann Fischer a bártfai Jakob Klöss nyomdatulajdonos veje volt. Kassai letelepedését a város tanácsa is támogatta, Fischer pedig a városi tanácsnak ajánlotta sajtója első termékét, az 1611-re szóló magyar naptárt. Ez nyitotta meg a kassai kalendáriumok sorát. Üstököst ábrázoló fametszet  J. Bocatius  Hornus cometa  c. művéből (RMNy 1157)Bár Fischer nyomdája magánvállalkozás volt, mégis folyamatosan élvezte a város támogatását, megrendeléseket is kapott a várostól. Fischer csak néhány évig vezethette a nyomdát, mert betegeskedni kezdett, majd 1614-ben meghalt. Feleség – az akkori szokásoknak megfelelően hozzáment a nyomda rangidős legényéhez, Johann Festhez, ezáltal biztosítva a könyvnyomtatás folyamatosságát a városban. Fest elődjéhez, Fischerhez hasonlóan könyvkötő is volt. Folytatta a magyar naptárak kiadását, dolgozott a városi tanács számára, de kapott megrendeléseket a szepesi kamarától és az akkoriban Kassán tartózkodó Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől is. Fest műhelye 1615–1622 között működött, amikor is a nyomdász, egész családjával együtt pestis áldozata lett.
1614-re szóló kassai kalendárium (RMNy 1051)Kassa egyike volt azoknak a ritka magyarországi városoknak, ahol legalábbis rövid időre, párhuzamosan két nyomtató-műhely is dolgozott egymástól függetlenül. 1621–1622-ben a városban állította fel átmenetileg a Fejedelmi nyomdát Bethlen Gábor, Nicolaus Müller (Mollerus) nyomdász vezetésével. Ez a nyomda független volt a Fischer-Fest-féle műhelytől, és attól teljesen eltérő felszereléssel dolgozott. Bethlen nyomdája ugyanis eredetileg Pozsonyból származott, ez volt a Forgách Ferenc által alapított Érseki nyomda, amelyet a fejedelem Nagyszombatban lefoglalt és magával vitt Kassára, a nyomdásszal együtt. Később végleges helyére költöztették, Europica Varietas, az első magyarországi útleírás (RMNy 1219)Gyulafehérvárra (Alba Iulia), Bethlen fejedelmi székhelyére.
Az a nyomda, amellyel előbb Fischer, majd Fest dolgozott, a kisebb műhelyek közül való volt. Mai ismereteink szerint 1610–1622 között 56 kiadvány került ki sajtója alól, amelyek terjedelme összesen mintegy 321 ívet tett ki. Terjedelmesebb könyvek inkább abban az időben készültek, amikor Fest vezette a műhelyt. Egyébként kiadványaik többsége a rendszeresen megjelenő kalendárium, és alkalmi nyomtatványok voltak. Szerzői közül kiemelkedik a humanista Joannes Bocatius, a megrendelők és mecénások között pedig Rákóczi Zsigmond, a Forgách-család és Miksa főherceg említhető. Ebben a nyomdában jelent meg az első magyar nyelvű, magyarországi útleírás, Szepsi Csombor Márton Europica varietas című könyve (1620).

A Fischer-Fest-nyomda felszerelését rekonstruálva megállapítható, hogy kiadványaikat 15 féle betűtípussal nyomtatták és négy féle iniciálé-sorozattal, 23-féle nyomdai cifrával, tíz fejléccel illetve záródísszel és négy illusztrációval díszítették. Felszerelése alapját, azaz a betűkészletet még Fischer kapta apósától, a bártfai Jakob Klösstől. De ezen kívül bizonyos díszei a másik bártfai nyomdásztól, David Gutgeselltől származtak, az előző századból.

Arabeszkes záródísz, amely a bártfai Gutgesell-nyomdából került a  Fischer-Fest nyomda felszerelésébe
Magyarország oroszlános címere, amelyet Fest nyomdája 1619-ben használt, majd később több generáción át a lőcsei Brewer-nyomda

Arabeszkes záródísz, amely a bártfai Gutgesell-nyomdából került a Fischer-Fest nyomda felszerelésébe

Magyarország oroszlános címere, amelyet Fest nyomdája 1619-ben használt, majd később több generáción át a lőcsei Brewer-nyomda

Johann Fest halála után a nyomdafelszerelés eltűnt egy időre: minden bizonnyal a pestis utáni fertőtlenítés miatt egy darabig használaton kívül volt. Később azonban néhány könyvdísze újra megjelent Kassán, a Daniel Schultz által alapított új nyomdában, az egykori Fischer-Fest-féle felszerelés nagyobbik részét azonban Lorenz Brewer vásárolta meg, amikor 1625-ben Lőcsén nyomdát alapított.
Az 1623-ban Kassára érkező új nyomdásznak, Daniel Schultznak köszönhetően a kassai könyvnyomtatás továbbra is folyamatos maradt, Fest halála után is.

BETŰK

INICIÁLÉK

NYOMDAI CIFRÁK

KÖNYVDÍSZEK

CÍMER
(Johannes Bocatius címere)

Johannes Bocatius címere

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok 2, 1601–1635. Szerk.: Borsa Gedeon és Hervay Ferenc. Budapest 1983.
KEMÉNY Lajos. Kassai könyvnyomtatók életrajzához. = MKsz 1902. 535-536.
FARKAS Ágnes–V. ECSEDY Judit: A kassai nyomda 1610–1622 közötti munkássága = Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1986-1990. 351-393