A erdélyi fejedelemség területe a XVII. század folyamán jelentős kulturális erőt képviselt, amelynek szellemi központja a református fejedelmek udvara volt. A fejedelemség területén működő nyolc nyomda közül az egyik, a kolozsvári Heltai-műhely már az előző században is igen nagy jelentőséggel bírt.

A kolozsvári Híd utcai Szilágyi-féle ház reneszánsz ajtaja (1636)	A kolozsvári kalendáriumokon gyakran szereplő kétszínnyomással készült városcímer

Ifjabb Heltai Gáspár (1586-1611) az apjától örökölt nyomdát személyesen 1611-ig, városi jegyzővé történő kinevezéséig vezette. Még életében, 1618-ban bekövetkezett halálát megelőzően a híres tipográfiát leányára, Heltai Annára hagyta, akinek férje Hosszú (Lang) Tamás királybíró volt. Hosszú Tamás nem lévén jártas a nyomdászat mesterségében már életében, 1621-es halálát megelőzően is a saját neve alatt tevékenykedő tipográfust alkalmazott a nyomtató műhelyben. E személy a külföldet megjárt, ott a betűöntést is elsajátító Makai Nyírő János volt, aki hamarosan, a városban pusztító 1622. évi pestisjárvány áldozata lett. Még ugyanebben az évben átvette a Heltai-műhely vezetését

A kolozsvári unitárius templom és kollégium

Válaszúti Szilvási András. Neve özvegy Heltai Annáéval együtt jelent meg 1624-ben az egyik kolozsvári nyomtatványon. Szilvási András személyesen bekapcsolódott a Gyulafehérvárott 1623-ban felállított fejedelmi nyomda alapításába, amit az 1623-1624 között ott nyomtatott kiadványok impresszuma bizonyít. Ugyanakkor nem lehet tudni, hogy meddig irányította a kolozsvári nyomdát, mert annak működését 1628-1629 között semmi nem bizonyítja. Az officina működtetését igazoló következő adat 1630-ból származik: "Heltus Gáspár műhelyében" nyomtatta Abrugi György, amely a következő esztendőre szóló kalendáriumon olvasható (RMNy 1477). A deákos műveltségű Abrugi tevékenysége alatt a Heltai-műhely számos unitárius munkát jelentetett meg. Neve utoljára 1651-ben szerepelt a városi officinából kikerült köteteken.
A XVII. században a Heltai-nyomda legtermékenyebb korszaka az 1620-1630-as évek közé esik. Az egykori felszerelés egyes elemei a század folyamán tovább élnek, de betűi elkoptak, hasznavehetetlen állapotba kerültek.

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok (RMNy) - Res litteraria Hungariae vetus operum impressorum, 2: 1601-1635, ed. by Borsa Gedeon and Hervay Ferenc. Budapest 1983.
V. ECSEDY Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában. Bp. 1999, 116.
HEREPEI János: A Heltai-nyomda sorsa, MKsz 1957, 55-58.