Az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban. Gutenberg 42-soros bibliájának elkészülte után mintegy két évtizeddel a nyomdászat ilyen korai (bár nem hosszú életű) magyarországi megjelenése figyelemreméltó eseménynek számít. A „mesterséges írás” találmánya a német nyelvterület után előbb Itáliában (1465), majd Franciaországban (1471) honosodott meg. Magyarországgal egyidejűleg jelent meg az első nyomtatott könyv a Németalföldön, megelőzve többek között Spanyolországot és Angliát is.
A NYOMDA ALAPÍTÁSA
Hess 1472 nyarán kezdhette meg a Budai Krónika néven is ismert mű elkészítését. A munka tíz hónapig tartott, és 1473 Pünkösdjére készült el, amint azt a könyv befejező soraiból (a kolofonból) megtudni. A neve alapján német származású Hess Rómából, Georg Lauer műhelyéből nyomdászati ismereteket és öntött betűket hozott magával. Papírt valószínűleg Vitéz János esztergomi prímás támogatásával szerzett a Velencei Köztársaság területén működő papírmalmok egyikéből. A berendezést nyilván helyi iparosok segítségével állította össze, és a szedést maga végezhette, sőt valószínűleg a nyomtatást is, és ezért tartott hosszú ideig első művének elkészítése.
A nyomdász Vitéz János prímás, királyi kancellár bíztatására, és Kárai László alkancellár közvetlen hívására érkezhetett Magyarországra, aki, mint a magyarországi humanizmus kiemelkedő alakja, értesült már a szövegtöbbszörözés új lehetőségéről. A Mátyás király és közte kialakult konfliktus miatt azonban a Budára érkező nyomdász állandó mecénás nélkül maradt. Az elkészült krónika ajánlása ezért nem a kegyvesztett és 1472-ben meghalt Vitézhez, hanem Káraihoz szól, aki feltehetően a helyet adta a nyomda működéséhez, a budai Vár területén.
Az első magyarországi nyomda szempontjából különös fontosságú az egyetlen szövegszerű dokumentum: a Chronica ajánlása. Ennek az írásnak a jelentőségét nem csupán a hazai tipográfia, de a hazai kultúrtörténet egésze szempontjából is már viszonylag korán felismerték. Nincs egyéb írott forrás a magyarországi nyomdászat kezdetéről.
HESS ANDRÁS MŰHELYE
Hess munkamenetét rekonstruálva bizonyosnak látszik, hogy műhelye mindössze egyetlen, kis méretű sajtóval volt fölszerelve. Bizonyosnak látszik, hogy a nyomdász a pünkösdi budai országos vásáron kívánta forgalomba hozni munkáját. A kolofon szerint a pünkösd előtti napon, azaz 1473. június 5-én fejezte be.
Hess budai műhelye méretei lapján nem tartozott korának jelentős nyomdái közé. Alig félmázsás betűkészlete és egyetlen sajtója valóban nyomtalanul tűnhetett el az idők forgatagában. Talán ezen szerény lehetőségei miatt nem tudta eléggé magára vonni Mátyás király érdeklődését. Nincs nyoma annak, hogy 1473 után is folytatta volna Budán a könyvnyomtatást, sem neve, sem betűi nem tűnnek fel ezt követően egyetlen más európai nyomdában sem.
 |
A Chronica kolofonja, amelyből megtudni a nyomtatás helyét, idejét és az első magyarországi nyomdász nevét |
A HESS NYOMDA KIADVÁNYAI
A Budai Krónika néven ismert mű a latin nyelvű Chronica Hungarorum (RMNy 2), egy többféle kéziratos forrásból összeolvasztott mű a magyarok történetéről. Ezt is, mint az ősnyomtatványokat általában, címlap nélkül nyomtatták, a nyomtatás helyét, befejezésének idejét és a nyomdász nevét viszont az utolsó lap záró sorai tartalmazzák. A kötetet a nyomdász egyetlen betűtípussal, a már említett, római eredetű reneszánsz antikva betűkkel nyomtatta, a címeket és kezdőbetűket utólag pirossal díszítve. Egyéb díszt a 70 levélből (azaz 133 nyomtatott lapból) álló, kis folio alakú könyv nem tartalmaz. Az első magyarországi nyomda másik kiadványa két művet tartalmaz egy kötetbe nyomtatva: elsőnek Basilius Magnus egyházatya De legendis poetis c. művét latin nyelven, másodikként Xenophón Apologia Socratis c. művét, vagyis Szókratész védőbeszédét latinul.
|
|
 |
Basilius Magnus De legendis poetis,azaz a költők olvasásáról szóló munkájának első lapja ( Buda 1473, = GW 3702) |
Xenophón Apologia Socratis c. munkájának, azaz Szókrátész védőbeszédének első lapja (Buda 1473) |
Xenophon művének utolsó lapja és zárósora |
Ez a Chronicánál terjedelmében és formátumában is jóval kisebb, 20 levélből álló negyedrét alakú könyv ugyanazzal a betűtípussal készült, mint a Chronica. Az első rész végén mindössze a "Budae A. H." szövegű sor áll. Hess a Budai Krónika elkészülte után fogott hozzá a Basilius-féle Xenophón mű kinyomtatásához. Ennek az utóbb nyomtatott kis kötetnek előállításához példányonként mindössze öt ív papír kellett. Ez is latin nyelvű, és ugyanazzal a betűtípussal készült.
 |
Csak a Basilius-mű végén, tehát a kötet közepén olvasható a kolofonban a nyomtatás helye és a nyomdász kezdőbetűi |
A CHRONICA PÉLDÁNYAI ÉS UTÓÉLETE
A kor szokása szerint 200-240 példányban készülhetett, amelyből mára 10 példány maradt fenn. Ezek közül csak két példány maradt az utókorra eredeti, budai könyvkötő-műhelyből származó díszes kötésben. A fennmaradt 10 példány közül kettő található Magyarországon: az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban, a másik a budapesti Egyetemi Könyvtárban. A további nyolc kötet nyolc különböző ország gyűjteményében lelhető fel. A krónika értékét mutatja, hogy 1990-ben egy müncheni árverésen egyik példánya 420 ezer márkáért kelt el, az volt akkor a legmagasabb összeg, amit Németországban valaha is megadtak nyomtatott könyvért.
 |
 |
A Chronica Prágában őrzött példányának eredeti, a budai műhelybőlszármazó kötése: az első és hátsó kötéstábla (A Národní knihovna České republiky, Praha, engedélyével) |
Hess (vagy inkább Vitéz János) jól választotta meg első kiadványként a Chronicát. A Mátyás király uralkodása alatt Magyarország iránti külföldi érdeklődés kielégítésére néhány esztendővel később már nem is állt rendelkezésre példány, hanem kéziratos másolatai terjedtek el. 
Ez az érdeklődés még az 1480-as évek végén is tartott, a Thuróczy-féle nyomtatott krónika (1488) , amely erősen támaszkodott a magyar krónikának a Hess-féle budai kiadására, nagy könyvsiker lett, három hónap alatt két kiadása jelent meg, vagyis újra kellett nyomni (RMK III 16 és RMK III 15)
A HESS NYOMTATVÁNYAINAK PAPÍRJA
A Budai Krónika minden fennmaradt példányában mindig ugyanaz a két vízjel váltakozik: a csillagon függő mérleg és a nyolcason függő mérleg körbe zárva, de ezeken belül még két-két altípus is felismerhető. Ez és a Basiliusé is a XV. sz második felében a magyarországi kódexekben is használatos , elterjedt vízjelek volt, amelyek a Velencei Köztársaság valamelyik papírmalmából származtak.
Hess másik nyomtatványán, a Basilius-Xenophón kötetben csak egyféle vízjel található, itt Y-forma látható a körbe foglalt mérleg fölött.
|
|
A Chronica papírjának vízjelei |
Hess másik nyomtatványának, a Basilius - Xenophon kötetnek vízjele |
BETŰTÍPUS
<<vissza az oldal elejére<<
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi Magyarországi Nyomtatványok 1. Írta Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István. Budapest 1971 (rövidítése: RMNy)
Varjas Béla: Das Schicksal einer Druckerei im östlichen Teil Mitteleuropas (Andreas Hess in Buda) In: Gutenberg Jahrbuch 1977. 43. - Borsa Gedeon: Vitéz János és a könyvnyomtatás. In: MKsz 1991. 113-115. - Fitz József: Hess András, a budai ősnyomdász. Bp. 1932. 119-120. - Borsa Gedeon: A budai Hess-nyomda új megvilágításban. In: MKsz 1973. 141-149. - Hess nyomdafelszereléséről és betűíiről lásd V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Bp. 2004. 41-42./Hungaria typographica 1./
Gesamtkatalog der Wiegendrucke I - VIII/1. Berlin 1925-1940 (rövidítve: GW)
Schedel, Hartmann: Weltchronik, Nürnberg 1493, Koberger
Hasonmások:
Basilius Magnus, De legendis poetis - A költők olvaásáról. Xenophon: Apologia Socratis - Socrates védőbeszéde. Ford.: Ritoók Zsigmond, bev.: Soltész Zoltánné. Fordítás és hasonmás-kiadás. Bp. 1978.
Chronica Hungarorum, A Budai Krónika. Bev.: Fraknói Vilmos. Hasonmás kiadás, Bp. 1900.
Chronica Hungarorum, ford.: Horváth János, utószó Soltész Zoltánné. Hasonmás kiadás. Bp. 1973.
Digitális kiadás: Chronica Hungarorum, Buda 1473 - Digitális kincstár - Digital treasury (Bp., Országos Széchényi Könyvtár 2006.)
