A sárvár-újszigeti nyomda a XVI. század első felének első és egyetlen magyar nyelven nyomtató műhelye. A Nádasdy Tamás országbíró által nyugat-magyarországi, sárvári-újszigeti birtokközpontján létesített tipográfia egyúttal az első főúri nyomdaalapítás. A nyomdát minden bizonnyal elsősorban azzal a szándékkal alapították, hogy Sylvester János magyar nyelvű Új Testamentum - fordítását (RMNy 49) kinyomtassák, éppen ezért e nyomdát Sylvester-nyomdának is nevezik. Bár a neves humanista nyelvész sem tulajdonosa, sem nyomdásza nem volt e műhelynek, szellemi vezetője, és a nyomtatási munkák eszmei irányítója ő volt.
A királyi udvar Erasmus szellemét követő humanista légkörében élő főurak közül Nádasdy Tamás az 1530-as években lett az ország egyik leghatalmasabb nagybirtokosa. A római egyházzal ugyan sohasem szakított, de a vallási reformeszméktől sem idegenkedett. Udvarában otthont adott a magyar irodalmi műveltség néhány neves személyiségének: Sylvester Jánosnak, Abádi Benedeknek, Tinódi Sebestyénnek, Dévai Biró Mátyásnak. Ezzel, és az általa létesített nyomdával, amely a legelső itthon nyomtatott magyar nyelvű könyvet adta ki, nagy szolgálatot tett a magyar kultúrának.

Magyar nyelven írott könyv Sylvester Új Testamentuma előtt nyomtatásban10-11 jelent meg, valamennyi külföldön: Bécsben vagy Krakkóban (a korabeli brassói és szebeni nyomdában csak latin és német könyveket nyomtattak ekkor). De teljes magyar Újszövetség-fordítás sem készült korábban, hanem csak részletek jelentek meg nyomtatásban Bécsben és Krakkóban. Sylvester Jánosnak a krakkói magyar nyelvű, vagy részben magyar nyelvű könyvek fordításában is része volt. A krakkói és a wittenbergi egyetemen tanult, itt Philiph Melachthon tanítványaként.

Mielőtt az Újszövetség nyomtatására sor került volna, már megjelent Sárvár-Újszigeten Sylvester Grammaticája (RMNy 39), amely mintegy a bibliafordítás melléktermékeként született. Ajánlását 1536. október 15-ről keltezte, amikor már túl volt a biblia fordításának háromnegyed részén. Ez a latin nyelven írt grammatika egyúttal az első magyar nyelvtan. Nádasdy Tamás, a külföldi egyetemeken tanult, széles látókörű főúr bőkezűen fedezte a nyomdaállítás költségeit. A sajtó vezetésére 1536-ban - feltehetően Bécsben - egy Johannes Strutius nevű nyomdászmestert szerződtetett. Strutius azonban nem felelt meg a várakozásnak, Sylvester elégedetlenséggel figyelte tevékenységét. Az Új Testamentum kinyomtatása közben kivált a vállalkozásból, és Ingolstadtba távozott. A sárvár-újszigeti sajtó élére ekkor a korábban Krakkóban dolgozó, és nyomdászként Strutiusnál jóval képzettebb Abádi Benedek került, akit Sylvester feltehetően még Krakkóból ismert, ahol a nyomdász a Vietor-műhelyben dolgozott akkor, amikor ott több magyar nyelvű könyv is készült.
Az Új Testamentum 1541-ben készült el. A Buda elestét követő nehéz időkben a nagy költséggel berendezett, magyar, latin és görög betűkészlettel felszerelt műhely néhány - példányból ma nem ismert - kisebb nyomtatvány közreadása után megszűnt. Nyomtatványaiból csupán a Grammatica és az Új Testamentum maradt fenn. A Grammatica díszítési módja korabeli tudományos kiadványokhoz hasonló, címét fametszetes keret fogja közre. Az Új Testamentum sokkal díszesebb kiállítású: a terjedelmes műben fametszetes címlapkeret, piros-fekete nyomású cím, Nádasdy Tamás és felesége Kanizsay Orsolya egyesített címere, lapnagyságú Kálvária-kép, számos iniciálé és száznál több fametszet található, ezáltal a legszebben illusztrált XVI. századi nyomtatott könyvünk. A fametszetek többsége a bécsi fametszéssel mutat kapcsolatot, és valószínűleg Bécsből szerezték be a jellegzetes, keskeny ún. bastard betűtípust is, amellyel az Új Testamentumot nyomtatták.

Az Új Testamentum címlapja, piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49)

Bár Johannes Strutius nyomdászként nem vált be, feltehetően a fametszetes illusztrációk egy része az ő keze munkája, az ő mesterjegye lehetett az I. S. betű, amely néhány képen látható.
A sárvár-újszigeti nyomda ellátásához szükséges papírt kereskedőktől vásárolták, erre mutat a fennmaradt nyomtatványok sokféle vízjelű, tehát sokféle eredetű papírja. A vízjelek nagyobb részükben délnémet, kisebb részükben itáliai eredetre vallanak.
Hamarosan az Újszövetség elkészülte után megszűnt a Nádasdy Tamás által alapított nyomda. A nyomdász, Abádi Benedek 1543-ban beiratkozott a wittenbergi egyetemre, Sylvester János pedig 1544-ben a bécsi egyetemre került a héber nyelv tanárának. A nyomda nagy része elkallódott, betűi nyomtalanul eltűntek, bizonyos fametszetei azonban valamilyen módon Huszár Gálhoz, majd Bornemisza Péter műhelyébe kerültek. Sárváron legközelebb 1600-ban működött nyomda: Joannes Manlius sajtója dolgozott itt átmenetileg.

BETŰK

Az Új Testamentum különleges, ún. "bastard" betűtípusa.	A Grammatica reneszánsz kurzív szövegbetűje

KÖNYVDÍSZEK

Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya egyesített fametszetes címere az Új Testamentum-ban, valószínűleg Bécsben készült.	Az Új Testamentum nagyméretű, impozáns fametszetes címlapkerete négy lécből áll: kétoldalt oszlopok két-két címerrel: Magyarország és Nádasdy Tamás, ill. Magyarország és Knaizsay Orsolya. A címlapkeret felső lécében próféták, a medallionban Loth felesége, az alsó lécben Sámson és Judit alakja között a rézkígyó jelenete medallionban.	A sárvár-újszigeti nyomda puttós iniciáléi
A Grammatica első lapja egy puttós iniciáléval (RMNy 39)	Az Új Testamentumot díszítő és magyarázó 100 evangéliumi képecske közül néhány
A Máté apostolt ábrázoló illusztrációt a mester kétszer is átalakította, vagyis átfaragta a fadúcokat	Ádám - Éva díszléc túlélte a sárvár-újszigeti nyomdát: 1562-ben az ország másik végében, Debrecenben használta Huszár Gál, majd a felső-magyarországi Semptén használta Bornemisza Péter még 1578-ban is

 

Betűk - Könyvdíszek

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Soltész Zoltánné: A sárvár-újszigeti nyomda könyvdíszei. Bp. 1955 /Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 33./
Fazakas József: A sárvár-újszigeti nyomda papirosai. Bp. 1957 /Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai, 39./
Varjas Béla: A sárvár-újszigeti nyomda betűtípusai, In: ItK 1958. 140-151.
Sylvester János: Új Testamentum. Újsziget 1541, hasonmás kiadás. A kísérő tanulmányt írta Varjas Béla. Bp. 1960. /Bibliotheca Hungarica Antiqua 1./
Balázs János: Sylvester János és kora. Bp. 1958.
V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei. Bp. 2004. 44-52, 211-235. /Hungaria typographica 1./