A WALO-NYOMDA POZSONYBAN (?) 1594
 

A XVI. század jellegzetes műfaja volt az úgynevezett újságlevél, azaz olyan néhány lap terjedelmű nyomtatvány, amely valamilyen érdekes eseményről tudósít. Minthogy rendszertelenül jelentek meg, újságnak nem nevezhetők, de mindenesetre ezek voltak az újságok elődei. Minthogy többségük német nyelvű volt, ezért „Newe Zeitung” néven ismertek. Nem volt ismeretlen ez a típusú nyomtatvány Magyarországon sem, ahol a Nyugat-Dunántúlon dolgozó Johannes Manlius nyomdájából ismerünk néhány ilyen újságlevelet.
Zwo Wahrhaftige Newezeitung címmel megjelent egy ilyen nyomtatvány, amelyet – német szövege szerint – első ízben Pozsonyban, Johann Walónál nyomtattak 1594-ben. Walo nevű nyomdász azonban ma sem Pozsonyból, sem Magyarországról, sőt egész Európából nem ismeretes. Ami az újságlevél tartalmát illeti, első része a keresztények törökök felett aratott magyarországi győzelméről tudósít, ezért elképzelhető, hogy a rajta szereplő „Pressburgk” helynév ez esetben csupán a híradás hitelességét akarta alátámasztani, valójában azonban koholmány. Egyelőre nincs olyan adat, amely a XVI. századi pozsonyi nyomda létezését bizonyítaná.

Az egyetlen nyomtatvány, amelyen Johan Walo neve előfordul (RMNy 750)
Az egyetlen nyomtatvány, amelyen Johan Walo neve előfordul (RMNy 750)


Az a kifejezés, amely a címlapon olvasható magyarra fordítva: „elsőízben Pozsonyban nyomtatták 1593-ban” kétféle módon is értelmezhető: vagy úgy, hogy most először jelenik meg Pozsonyban, vagy úgy, hogy először Pozsonyban nyomtatták, de ez most annak az utánnyomása. Ez a kifejezés, amely nagyon jellemző a korabeli újságlevelekre, még az évszámot is kétségessé teszi.
A tudósítás első, magyar vonatkozású része Nógrád várának 1593. évi visszafoglalásáról, a második az 1593-ban feltűnt konstantinápolyi égi jelenségről számol be. Minthogy az utóbbi üstökös történetét először Joannes Manlius adta ki Siczen (Németlövőn) éppen 1593-ban, felmerült annak a lehetősége is, hogy esetleg az ő műhelyéből került volna ki, hamis nyomdásznévvel. A két nyomtatvány betűinek alapos összehasonlítása azonban ezt a lehetőséget kizárta. A Zwo Wahrhafftige ... sokféle betűtípussal szedett szövege inkább külföldi nyomdára utal, és nem hozható összefüggésbe Manlius felszerelésével – aki egyébként egy időben valóban Pozsony felé is tájékozódott.
Lehetséges, hogy Walo nem nyomdász, hanem kép- vagy kártyafestő, illetve könyvárus volt. Ennek azonban ellentmond, hogy meglehetősen változatos betűtípusokkal nyomtatott. A négy levélből álló nyomtatványban nincsenek díszítőelemek, de nyolcféle betűtípus váltakozik benne. Igen kétséges, hogy magyarországi nyomtatvány lenne, de betűtípusai alapján talán sikerül azonosítani a nyomdát és a tipográfus személyét.

- Betűtípusok - Az oldala eleje -

BETŰTÍPUSOK

- Az oldala eleje -

IRODALOM:
GULYÁS Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. És XVI. században. Budapest 1931.
KERTBENY Károly: A magyar nemzeti és nemzetközi irodalom könyvészete I. Budapest 1880.
V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei. Budapest 2004. (Hungaria typographica 1.)