A JEZSUITA KOLLÉGIUMI NYOMDA POZSONYBAN (1623–1652)
  

A jezsuita kollégiumi nyomda a második olyan katolikus nyomda, amelyet esztergomi érsek alapított Pozsonyban. Az első, az Érseki nyomda, Forgách Ferenc érsek nevéhez fűződött (1609). A katolikus egyház azonban 1621-ben ismét nyomda nélkül maradt.
A pozsonyi jezsuita kollégium épülete, a jezsuita emblémával és Pázmány címerévelPázmány Péter 1623-ban, felismerve a katolikus nyomda hiányát, és tudatában lévén annak szerepével a rekatolizáció terén, új tipográfiát alapított Pozsonyban. Amikor a Pázmány által létrehozott nyomda működni kezdett, akkor már öt éve nem volt nyomda Pozsonyban, és két éve Nagyszombatban sem.
Az 1623-ban Pozsonyban meginduló nyomdát a korabeli források "érseki nyomdának" nevezték, bár vezetése és felügyelete az alapítást követően hamarosan a pozsonyi jezsuita kollégium kezébe került. A nyomda alapítás után három évvel (1626-ban) Pázmány létrehozta Pozsonyban a jezsuita kollégiumot is, majd 1628-ra elkészült új épületük is. A nyomda a kollégium új épületében kapott helyet.
Pozsonyban a Pázmány alapította nyomda csaknem 30 évig, 1623-1652-ig működött. Az irányítással kapcsolatos feladatokat kizárólag a pozsonyi jezsuiták látták el ("praefectus typographiae" címmel), külső, világi segítőtársak közreműködésével. A nyomtatóműhely szervezése, műszaki, gyakorlati irányítása haláláig a jezsuita Némethi Jakab prefektus kezében volt. 1639-ből és 1644-ből ismert egy-egy világi nyomdász neve: Zavari Györgyé, majd Beretzki Györgyé. 1647-1649 között a pozsonyi műhely faktora Zacharias Dominik Aksamítek cseh nyomdász volt, aki Pozsonyból távozva néhány év múlva, 1657-től a római Propaganda Fidei nyomdáját vezette.
Pázmány Kalauzának 2. kiadása (1623), rézmetszetes díszcímlappalA kor legszebb kiállítású könyvei közül néhány éppen ebben a műhelyben készült. Már az alapítás évében, 1623-ban megjelent Pázmány Kalauzának 2. kiadása (1623), rézmetszetes díszcímlappal, folio alakban (Tobias Bidenharter volt a rézmetszet mestere A nyomda egész működésére jellemző, hogy a kötetek szép, gondos kiállításúak. A műhely nemcsak könyvdíszekkel volt bőségesen ellátva, hanem fametszetes illusztrációkkal is. Ezek némelyike sorozatot alkot, mint pl. Hajnal Mátyás Szíves könyvecskéje pozsonyi kiadásának emblémái.
A Képes Katekizmus fametszetes címlap-kereteA nyomdaalapítás követő évben, 1624-ben jelent meg a Képes Katekizmus 103 darabos fametszetes sorozatával. Minden lapját egy-egy fametszetű kép díszíti. Ezek azonban nem a nyomda saját fametszetes dúcai voltak, hanem csak átmenetileg voltak Pozsonyban: a jezsuita nyomdák kölcsönadták egymásnak.
A metszetek vándorlásának-kölcsönzésének jó példája, amelynek gyakorlati szervezői az egyes európai jezsuita rendházak voltak. A jezsuita nyomdák kézről kézre adták a közkedvelt képsorozatokat.
Már 1631-ben szükségesnek látszott a nyomda tulajdoni helyzetének tisztázása. A nagyszombati kollégium már ekkor arra hivatkozott, hogy Pázmány a nyomdát a magyarországi jezsuitáknak - és nem kifejezetten a pozsonyi rendháznak - ajándékozta, tehát a hamarosan akadémiai (egyetemi) rangra szert tevő nagyszombati kollégium (1635), magának követelte. A pozsonyi jezsuita kollégium azonban ragaszkodott a nyomdához, ezért az átadásra még több, mint másfél évtizedekig nem került sor.

Mária- és IHS-jelvények a nyomda felszerelésében
Mária- és IHS-jelvények a nyomda felszerelésében

Hosszas huzavona után a pozsonyi jezsuita nyomda felszerelését 1645-től kezdve fokozatosan átszállították Nagyszombatba. Az átadás 1662-ben fejeződött be, bár akkorra már a pozsonyi nyomda évek óta nem működött. A nagyszombati Akadémia (Egyetem) nyomdája 1648-ban kezdett dolgozni, és néhány évtized múlva a leggazdagabban felszerelt és legtermékenyebb hazai műhellyé vált. Egyes pozsonyi eredetű díszek Nagyszombatban még hosszú ideig használatban voltak (mint a fejléc a nyilazó angyalokkal, Nagyszombat 1683).

Fejléc a pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomdából - még 1683-ban is használták Nagyszombatban

Fejléc a pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomdából – még 1683-ban is használták Nagyszombatban


A pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomda 1623-1652 közötti működésének 29 éve alatt ma 87 nyomtatvány megjelenéséről tudunk. Ezek terjedelmét a fennmaradt nyomtatványok alapján 1940 ívre becsülhetjük, amely kimagaslóan nagy mennyiség más korabeli műhelyekkel összehasonlítva. Kiadványai között először Pázmány művei domináltak, köztük névtelenül megjelent munkái, az ellenreformáció hitvitázó irodalmának képviselői. A magyarországi irodalmi és képzőművészeti barokk egyik alkotóműhelye volt ez a nyomda.
Pozsonyban a század folyamán többé nem létesült katolikus nyomda, ezt a szerepet teljesen Nagyszombat vette át.

BETŰK ÉS NYOMDAI CIFRÁK

INICIÁLÉK

KÖNYVDÍSZEK

ILLUSZTRÁCIÓK

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok 2, 1601-1635. Szerk.: Borsa Gedeon és Hervay Ferenc. Budapest 1983.
HOLL Béla: Forrásszövegek a pozsonyi nyomdászat történetéhez a 17. század első feléből. In: Magyar Könyvszemle 1973. 377-385.
V. ECSEDY Judit: A pozsonyi jezsuita kollégiumi nyomda (1623-1652). In: Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1994/1998. 371-403.
V. ECSEDY Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei XVII. sz. . 1. köt.: Nyugat- és észak-magyarországi nyomdák. Budapest 2010.