Az ortodox egyházi könyvek egy részét korábban Velencében nyomtatták, minthogy azonban a török előretörése a román fejedelemségeket elvágta ettől az útvonaltól, ezért részükre 1544 és 1588 között a nyomtatott , főleg liturgikus könyveket az erdélyi szászok városaiban készítették.
Erdélyben elsőként 1544-ben Szebenben jelent meg cirill betűs kiadvány román és óegyházi szláv nyelven. A legkorábbi egy román nyelvű, cirill betűs katekizmus volt: ez a kiadvány jelenti a román nyelvű könyvnyomtatás kezdetét, ennél korábbi román nyelvű könyvet a román fejedelemségekben sem nyomtattak. Nyomdásza Philip volt. Egy 1546-ban nyomtatott evangéliumokat tartalmazó könyvében a fejléc közepén Szeben város címere látható, az utolsó lapon pedig a Moldvai Fejedelmség címere.

A szebeni városi számadáskönyvekben már 1521-től kezdve előfordul a neve, mert ő volt a város tolmácsa és könyvet a Havasalföld felé. „Pictor” előneve és az 1546-os nyomtatványában monogramjával ellátott illusztrációk arra engednek következtetni, hogy a fametszeteket és talán cirill nyomdabetűit is maga készítette.

A XVI. századi erdélyi cirill betűs nyomtatott könyvek jellegzetessége, hogy sem címlapjuk, sem címük nincs, a könyv megnevezése és a nyomtatás adatai azonban legtöbbször megtalálhatók az utószóban. A legtöbb kiadvány feketével és pirossal van nyomtatva.

 

 

 

 

 

BETŰK

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
HERVAY Ferenc: L'imprimerie du mâitre Philippe de Nagyszeben et les premiers livres au langue roumaine, In: MKsz 1965. 119-127.
BIANU, Ioan-HODOŞ, Nerva-(SIMONESCU, Dan): Bibliografia româneăscă veche, I-IV (Bucureşti, 1903-1944.)