A soproni nyomda működése a XVII. század első felében alig igazolható. Mindössze 1617-ből van egy feljegyzés, amely szerint a város tíz héten át foglalkoztatott egy Mohr nevű nyomdászt. A másik adat, amely soproni nyomdára utal, egy 1622-ből származó német nyelvű tudósító röpirat (RMNy 1281), amely II. Ferdinánd király és császár nejének, Eleonorónak Sopron városában 1622. július 26-án történt koronázásáról számol be. A címlap szövege szerint Sopron királyi városában nyomtatták 1622-ben.

Sopron szabad királyi város címere: egy XVII. századi rézmetszetes látkép részlete

Elképzelhető, hogy az ünnepi alkalomra egy nyomdász jött a városba, vagy az egyébként ott használaton kívüli nyomdakészletet ez alkalommal igénybe vették.

Az egyetlen XVII. századi nyomtatvány, amelyet címlapja szerint Sopronban nyomtattak (RMNy 1281)

Valószínűbbnek látszik azonban, hogy az impresszum félrevezető, és a nyomdász talán csak nagyobb hitelt kívánt biztosítani a tudósításnak, valójában pedig a nyomtatás más (nem hazai) városban történt. A század folyamán más soproni nyomtatvány nem ismeretes. Ennek ellenére egy esetleges nyomda létét nem lehet kizárni.

Sopron képe korabeli metszeten

<<vissza az oldal elejére<<

FELHASZNÁLT IRODALOM:
Régi magyarországi nyomtatványok 2, 1601-1635. Szerk.: Borsa Gedeon és Hervay Ferenc. Budapest 1983. ( Rövidítve: RMNy)